Tervezzük meg előre a 2014-es évben rejlő pihenési lehetőségeket.

Hosszú hétvégék és munka-szombatok 2014-ben.

Az idei évben is lesz alkalmunk örülni a hosszúhétvégék adta kikapcsolódási lehetőségeknek. A szokásos húsvéton és pünkösdön kívül további három hétvégén lesz ehhez szerencsénk. A karácsony pedig igazán hosszúra sikeredik majd, mivel a nemzetgazdasági miniszter döntésének megfelelően ötnapos ünnepet tarthatunk.

Persze nem mindenkire vonatkozik ez a rendelet. A megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkahelyek ettől független munkarend szerint fognak működni.

De nézzük hogy a többségnek milyen munkarendet ír elő a rendelet:

május 2., péntek pihenőnap,
május 10., szombat munkanap,
október 18., szombat munkanap,
október 24., péntek pihenőnap,
december 13., szombat munkanap,
december 24., szerda pihenőnap.

Kik és mennyiért dolgozhatnak ünnepnapokon?
A leghasznosabb tudnivaló, hogy vasárnapi munkavégzés csak akkor rendelhető el, ha a munkáltató nem általános munkarendet alkalmaz, hanem munkaidőkeretet vagy un. elszámolási időszakot. Az általános munkarend szabályai szerint a munkavállaló kizárólag csak hétfőtől péntekig végezhet munkát. Önmagában azonban a munkaidőkeret alkalmazásából sem következik a vasárnapi munkavégzés automatikusan egyéb körülmények megléte is szükséges ehhez.

Az Mt. konkrétan meghatározza azokat a munkarendeket, munkavégzési formákat, amelyek alkalmazása esetén megengedett a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés. A hivatalos meghatározás úgy hangzik, hogy:
A rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben a vasárnapi munkavégzésnek nincsen törvényi akadálya. Vasárnap, illetve munkaszüneti napon az a munkáltató vagy munkakör működik rendeltetése folytán, amely e naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján működik, illetve amennyiben baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá vagyonvédelmi okból szükséges. Tehát ebbe beletartoznak a korházi orvosoktól kezdve a pláza eladón át a Rudas kabinosáig elég sokan.

Persze mindig vannak kivételek ilyen kivételek a kúria döntése alapján az állati eledelt árusító üzletek, az indoklás szerint mivel nincs ennek kialakult gyakorlata, továbbá az e tevékenységhez kötődő eladók sem tartoznak a jogszabály által meghatározott munkavállalói körbe, illetve munkakörökbe. No comment.

Idényjellegű munkavégzés esetén vasárnapra is  beosztható rendes munkaidő. A munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időtartamához kötődik ilyen pl a szabadtéri strand. A tevékenység időszakhoz, időponthoz kötődik, de nem kell feltétlenül évszakhoz erre jó példa az adóbevallások időszaka. De egy autószervizben a gumicserék időszaka is minősülhet annak, de ha a munkáltató tevékenységén belül ez nem dominál, tehát az árbevétel kisebb részét adja akkor már nem.

Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége, ha naptári naponként maximum hat órát szüneteltetett vagy  a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. Itt tehát az a döntő, hogy szükségletet elégít ki, és nem az, hogy igény van rá. Ilyennek minősül például az egészségügy, a tömegközlekedés, valamint az energiaszolgáltatás.

Továbbá lehetőség van vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre több műszakos tevékenység keretében. Több műszakosnak minősül az a tevékenység, emely tartama hetente eléri a 80 órát.

Itt azt is ki kell emelni, hogy az adott munkavállalói csoportnak jelentősége van. Amennyiben ugyanis az érintett személy egyedüli jogász heti 40 órában, nem fog több műszakosnak minősülni a tevékenység az ő vonatkozásában akkor sem, ha mellette a közgazdászok heti 80 órában dolgoznak. A 80 órát egyebekben hosszabb időszak átlagában a rendes munkaidő figyelembevételével kell megállapítani. Nem lesz többműszakos a tevékenység, ha rendszerint 80 órát meg nem haladó a tevékenység, de egy alkalommal rendkívüli munkavégzés eredményeképpen ezt meghaladja. Többműszakos marad a tevékenység viszont akkor, ha az átlagban a heti 80 órát meghaladja, de valamely okból egyszer az alá esik.

Készenléti jellegű munkakörben hasonlóképpen sor kerülhet rendes munkaidőben történő munkavégzésre vasárnap. Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (pl: vagyonőr).

Fontos, hogy szombatra és vasárnapra egyszerre nem lehet rendes munkaidőt beosztani készenléti jellegű munkakör esetén, azaz a munkavállalót szombatra és az azt követő hét vasárnapjára lehet csupán beosztani. Nem keverendő a készenléti jellegű munkakör az ügyelettel és a készenléttel, amik rendes munkaidőben végzett munkavégzéshez kapcsolódnak ! A munkavégzés és a rendelkezésre állás előbbinél (készenléti jellegű munkakör, mint pl. a vagyonőr) ugyanis a napi munkaidőn belül valósul meg, míg az ügyelet, valamint a készenlét a napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti, de ott a munkakör nem készenléti jellegű.

Lehetőség van vasárnapi munkavégzésre kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára, külföldön történő munkavégzés során, valamint társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén is. Végezetül a törvény újdonságként lehetővé teszi a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál a vasárnapi munkavégzést.

Amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni !

Az eddigi esetek a rendes munkaidőre vonatkoztak.

Az új  Mt. lehetővé teszi a rendkívüli munkaidő alkalmazását is. Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak heti munkaidejét meghaladó, valamint az ügyelet időtartama. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés tehát a rendes munkaidőben történő munkavégzést időtartamban meghaladó plusz munkavégzés, és azt a munkáltatónak el kell rendelnie. A rendkívüli munkaidőt a munkáltató alaki kötöttség nélkül rendelheti el, de ha a munkavállaló azt kéri, akkor az elrendelést írásba kell foglalni.

Az új Mt. szakít azzal a koncepcióval, hogy a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzéshez különösen indokolt helyzet szükséges. Csupán annyi a kikötés, hogy annak éves időtartama a 250 órát nem haladhatja meg. De kollektív szerződéssel ez az időtartam 300 órában maximálható. A 250 (300) órát arányosítani kell, ha a munkaviszony év közben keletkezett, határozott időre szól vagy részmunkaidőre jött létre. Ebben az esetben az éves keretszámot kell arányosítani, annak azonban nincsen akadálya, hogy a 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére még további 8 óra rendkívüli munkaidőt rendeljenek el, hiszen a napi munkaidő felső határa az általános szabályok alapján 12 óra. Munkaszüneti napon viszont csak annak a munkavállalónak rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki egyébként munkaszüneti napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható.

A rendkívüli munkaidő elrendelésének korlátait az új Mt. nagyrészt lebontotta. Nem korlátozott viszont a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Míg a munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlék jár, addig a vasárnap történő munkavégzésért bérpótlék csak kivételes esetben jár. A 2012. július 1-jével hatályba lépett új Mt. úgy rendelkezik, hogy  bérpótlék kizárólag azoknak jár, akik rendes munkaidőben kizárólag a munkáltató munkaszervezése miatt dolgoznak, azaz, ahol a vasárnapi munkavégzés nem magától értetődő. Ebbe a kategóriába 3 esetet helyezett el a jogalkotó: a többműszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, illetve a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalókat. Bérpótlék kizárólag akkor jár, amennyiben rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag ezen kategóriák alapján kötelezhető a munkavállaló. Amennyiben bármely más eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, pótlék nem jár.

Gyakori ugyanis az a helyzet, hogy a vasárnapi munkavégzésre több jogszabályhely alapján is sor kerülhet. Ilyen például a bevásárlóközpontokban történő munkavégzés. A Kúria döntése nyomán ugyanis a plázák rendeltetésüknél fogva e napon is működnek. Hiába minősülnek így az ott dolgozók a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalóknak, számukra még sem jár bérpótlék, hiszen a vasárnapi munkavégzést olyan jogcímen is el lehet rendelni, amelyre nem jár pótlék (rendeltetése folytán működő munkáltató). Kell fizetni ugyanakkor bérpótlékot a bevásárlóközpontnak nem minősülő boltokban dolgozóknak (akár a pláza szomszédságában is).

A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként 50 százalék pótlék illeti meg a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munkáért, a munkaidőkeretben beosztható rendes munkaórák mértékét meghaladó munkáért, valamint az elszámolási időszakban beosztható rendes munkaórák mértékét meghaladó munkáért. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a pótlék helyett szabadidő is kiadható, amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és amelyre az alapbér arányos része jár. Szabadidő biztosítása esetén is megilleti a munkavállalót a rendes munkabére, azt megváltani a szabadidővel nem lehet.

A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig, munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig, a felek megállapodása alapján legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni. A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként 100% pótlék illeti meg a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén. A munkáltató egyoldalú döntése alapján a bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít, amelyet legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

Az is tény, hogy az új Mt. lehetővé teszi azt is, hogy a felek kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is eltérjenek a bérpótlékok kérdésében. Ennek következtében ma már előállhat az a helyzet, hogy a bérpótlék összegét 0%-ban határozzák meg. Alapbért azonban minden esetben kell fizetni vasárnapi, illetve ünnepnapi munkavégzés esetén a munkavállalók részére.