Urban legend

Öt újdonsült tévhit a kft.-kről

dr. Buzády Csongor LL.M., ügyvéd 

Sok változást hozott az új Ptk. , ennek köszönhetően alakulnak  ki, városi legendák a kft.-ket érintő jogszabályokról. Mivel a legelterjedtebb cégformáról van szó, és mert ebben az országban mindenki ért mindenhez – kiváltképp, ha nem is tanult róla – ezért számos tévhit kering róla a neten. Most sorra vesszem  ezeket, és egy gazdasági jogra specializálódott szakjogász segítségét igénybe véve leírom mi a valóság.  A tények adottak, csak le kell őket fordítani jogászról vállalkozóra, valójában ennyi az én szerepem.


1. Tőkeemelési kötelezettség már az első cégmódosításkor?

Urban legend: „Az első cégmódosításnál rögtön fel kell majd emelni a törzstőkét 3 millió Ft-ra.”
A valóság: A társaságok törzstőkéjét csak 2016. március 15-ét követően kell emelni, előtte ez csak lehetőség, akkor is, ha egyéb cégmódosításra kerül sor (székhely-változás, új ügyvezető, könyvvizsgáló stb.). A cég akár két évig is működhet a csökkentett törzstökével, viszont ezen időszak alatt nem lehet osztalékot kivenni.

2. Az ügyvezető saját vagyonával felel?

Urban Legend: „Most már a céggel együtt az ügyvezető személyes vagyonával is felel károkozás esetén.”
A valóság: Az ügyvezetői felelősséggel kapcsolatosan, sokan az ügyvezető egyetemleges felelősségéről beszélnek. Valóban tartalmaz Az új Ptk. ilyen rendelkezést, azonban csak és kizárólag a szerződésen kívüli – ún. deliktuális – kárfelelősség kapcsán.
Vállalkozóul: Az ügyvezető személyes vagyonával felel, ha társaság nevében eljárva kárt okoz, de nem felel a cég szerződésszegése esetén (nem-fizetés, hibás teljesítés stb.). Az is igaz, hogy az ellenérdekű szerződő fél hamar rá jöhet, hogy számára egy  deliktuális jogalap kedvezőbb, mint a szerződéses, és megpróbálja azt kikényszeríteni. Ezt elkerülendő célszerű szakemberhez fordulni és  megfelelő szerződéses (felelősség korlátozó) rendelkezések alkalmazásával felkészülni az érdekeink megvédésére. A társasággal szembeni belső viszonylatban pedig ún. kártalanítási megállapodás előkészítése javasolt az ügyvezető és tulajdonosok (tagok) között.

3. A tiltakozás bevezetésével erősödik az ügyvezető pozíciója?

Urban legend: „Több ügyvezető esetén az ún. „tiltakozás” jogintézmény bevezetése erősíti az egyes ügyvezetők pozícióját.”
A valóság: Ez valóban egy jelentős újítás. Márciustól az egyik ügyvezető tiltakozhat a másik ügyvezető döntése ellen, ha annak intézkedésével nem ért egyet. E tiltakozást a taggyűlés vagy az alapító bírálja el. Azok a társaságok, amelyek már szabályozták az ügyvezetői döntéshozatalt, belső felelősséget, megosztották a feladatokat ügyvezetőik között, ez az újítás nem fog problémát okozni. Akiknél még nincs ilyen belső szabályozás ott célszerű az ügyvezetési szabályzat mielőbbi elkészítését. Mivel a tiltakozás joga, egyben gondossági kötelessége is az ügyvezetőnek! Aki nem él ezzel a joggal/ kötelességgel, később akár egyetemlegesen felelhet a másik ügyvezető által okozott károkért.

4. Ügyvezetői felmentvény – mik az újdonságok?

Urban legend: „Az ügyvezető felmentése most már a mandátum megszűnése esetén is megtörténhet, így tiszta jogi helyzetet teremt.”
A valóság: Az új Ptk. szerint a felmentvényt nem csak az adott üzleti év végén, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehet adni, hanem az ügyvezető tisztségének megszűnése esetén is. Kérdéses, hogy ez a  lehetőség valódi többletértéket hoz-e a gazdasági társaságok működésében.
Újdonság, hogy a felmentvény akkor is megadható, ha annak lehetőségét a társasági szerződésben külön nem rögzítették. Célszerű, hogy az ügyvezető előző évi tevékenységének értékelését a tagok minden évben tűzzék napirendre, vitassák meg, és hozzanak egyértelmű, részletes határozatot. A határozatban megfogalmazhatók egyedi kivételek és jogfenntartások is.

5. Diszpozivitás: Teljes a szerződéses szabadság már a kft. esetében is?

Urban legend: „A tagok a társasági szerződés kialakítása során most már teljes szabadságot élveznek.”
A valóság: Az új Ptk. a szerződési szabadságot most már a gazdasági társaságok számára is alapelvként rögzíti. Ami azért nem azt jelenti, hogy a tagok minden kérdésben dönthetnek, ill. eltérhetnek a törvényi szabályozástól.
Az új Ptk az alábbi általános korlátokat fogalmazza meg:
„1. A társasági szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a cég hitelezői, munkavállalói, illetve kisebbségi tagok jogait nyilvánvalóan sérti.
2. Nem szabad eltérni a törvényi rendelkezésektől, ha az eltérés a cég törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.”

A fenti két korlát megsértése a társasági szerződés érvénytelenségét vonhatja maga után. Ezért célszerű, hogy eltérés esetén a társasági szerződés tartalmazzon indokolást, amely rávilágít arra, hogy az adott szabályozásnak mi az eredője, illetve hogy miért nem sérti a fenti korlátokat.

A szerző ügyvéd.