Hogyan hajtsuk be az alkalmazottakkal szembeni jogos követelésünket?

Ennek a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módja a fizetési felszólítás. Egyszerű módszer, de bizonyos követelményekre azért oda kell figyelni.
A munkáltató munkavállalóval szembeni igényét a legtöbb esetben munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Ez hosszadalmas és költséges megoldás. A fizetési felszólítás esetében a pert el lehet kerülni, tehát gyorsabban és költséghatékonyabban juthatunk a pénzünkhöz, amennyiben a felszólítást a munkavállaló 30 napon belül nem támadja meg.

Milyen esetekben lehet ezt a megoldást használni?

· tanulmányi szerződés megszegéséből eredő visszafizetési igény

· vagy jogalap nélkül felvett munkabér esetén

Jó tudni, hogy fizetési felszólítással csak a kötelező minimálbér háromszorosát meg nem haladó követelés érvényesíthető. Tehát az idei évben a 304.500 Ft.-t meg nem haladó követeléseket. Az ennél nagyobb összeg esetén minden esetben a bírósághoz kell fordulni.

Hogyan kell megtenni a felszólítást?

Minden esetben írásban kell megtenni, és bizonyítható módon kell átadni a dolgozónak.

Mit kell tartalmaznia a felszólításnak?

Ezt a törvény nem szabályozza, de értelemszerűen:

· meg kell határozni a követelés összegét

· a jogcímét

· annak indoklását

· a teljesítés határidejét

Mivel a munkavállalónak 30 napja van a kereset bíróság előtti megtámadására, ezért célszerű ezt megadni határidőként. A határidő a felszólítás közlését követő napon kezdődik.

A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a jogorvoslati kioktatást is. Azaz a nyilatkozatban tájékoztatni kell a dolgozót a megtámadhatóság lehetőségéről és határidejéről. Amennyiben ez nincs benne a dokumentumban, úgy a határidő automatikusan kitolódik hat hónapra. Továbbá érdemes a dokumentumban felhívni a munkavállaló figyelmét, az együttműködési kötelezettségre. Ha nem ért egyet a fizetési felszólításban foglaltakkal, akkor azt haladéktalanul jelentse be a munkáltatónak.

Milyen problémák adódhatnak?

A dolgozó általi bírósági kereset benyújtásának a fizetési felszólítás végrehajtására vonatkozóan halasztó hatálya van. Ha bírósághoz fordul a munkavállaló, akkor az eljárás jogerős befejezéséig nem végrehajtható a levonás. Ha azonban a munkavállaló nem vitatja a fizetési felszólítást, azt a munkáltató kérésére a bíróság végrehajtási záradékkal látja el.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (pl. ahhoz a munkavállaló nem járult hozzá), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást, ha e feltételeket a munkáltató igazolta.

Azt azonban nem vizsgálja a bíróság, hogy maga a követelés egyébként jogos-e. A végrehajtási záradék alapján a munkáltató követelését a munkabérből való levonás útján – a munkavállaló hozzájárulása nélkül – érvényesítheti.

Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy a levonás nem érintheti a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt. Például, ha az adott követelés a munkabér 33%-a erejéig vonható le, ezt a korlátot a fizetési felszólítás végrehajtása esetén is tiszteletben kell tartani.

A bogbejegyzéshez felhasználtuk Dr. Kártyás Gábor szakmai cikkét.