A bürokrácia jobban teljesít!
A péntek este mindig teltházas abban a zuglói családapa melegedőben, ahova rendszeresen betérek „okosodni”, relaxálódni. Bár a törzsvendégek nem a Tudományos Akadémia tagjai, de több wikipédiányi tudást sikerült felhalmozniuk az elmúlt évtizedek alatt. Részben ez vonz közéjük, illetve az, hogy gyermekzsivajtól és házimunkától mentes területé van nyilvánítva a vendéglátóegység.
Cimboráim kitörő örömmel fogadtak, mivel döntőbíróra volt szükségük a kibontakozó vitában.
Az ajtótól a pultig átlag 6 lépést kell megtenni belépéskor – távozáskor ezt páran tizenkettőből is abszolválják – hiába no, a fáradt ember kisebbet lép vagy kacskaringósabbat.
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy Vállalkozó Józsi szerint a „Magyar Nemzet nevet viselő sajtótermék” – ő csak így nevezi –
Jelesül arról, hogy a NAV folyamatos online kapcsolaton keresztül akarja megfigyelni a cégek könyvelését. A csapat alapvetően két részre oszlott, az egyik fele szerint ez teljességgel lehetetlen – ők mindannyian vállalkozók –
A dolog jogosságát és korrektségét illetően is volt némi parázs vita, de az hamar lezárult, mivel Pultos Feri dühtől lila fejjel küldött el mindenkit melegebb éghajlatra. Utolsó érvként pedig bejelentette, hogy az „onlánpénztárgép” – ő így mondja – miatt kénytelen lesz megemelni az Ászok árát. Erre a hírre még a legkeményebb békemenet fanok is meghunyászkodtak. Ebből is látszik, hogy van a politikai szimpátia, és van a mindennapok rideg valósága.
Tehát mi is a helyzet az orwelli NAV ötlettel?
Aminek megvalósíthatóságáról nekem kellene döntőbíróként állást foglalnom.
–
–
Jogász Ákos szerint ez egy tipikus könyvelői válasz, amiből egy szót sem lehet érteni. Mások szerint pedig egy jogász csak hallgasson, mert náluk már azt sem lehet érteni, amit kérdeznek. Valaki azt is felvetette, hogy nem a válaszom volt érthetetlen, hanem az negyediknek elfogyasztott nagyfröccs volt a túlzás. Erre Pultos Feri egyből közbeszólt, hogy ezt most „fejezzék abba”, itt nem szokás egymás alkoholfogyasztási szokásait kritizálni és különben se rontsák az üzletét.
Hát ez egy ilyen liberális és toleráns hely: mondjuk a mai napig mindenki fejcsóválva veszi tudomásul, hogy én soha nem fogyasztok alkoholt, csak mentateát.
–
Erre azért már többen elhallgattak. Ja, sokaknak fájó emlék ez, volt idő mikor multiknál dolgoztak: volt cégautó, telefon, évi többszázezres cafeteria, és csapatépítő piálások. Mára meg maradt a kényszervállalkozás a futószalagon történő önéletrajz-
–
–
–
De hogy miért is írtam le mindezt, mit akartam ezzel mondani? Már magam sem tudom.
Vagy mégis!
„Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.” ez a közmondás a mai nappal új értelmet nyert a számomra. Talán van még pár évünk amíg „szabadon” vállalkozhatunk, addig viszont kutya kötelességünk kihozni a dologból a lehető legtöbbet.
Hívjál fel, segítek, hogy minél több maradjon!