Több pénzből gazdálkodhat jövőre?
Megtudhatja van-e hatása a családi járulékkedvezmény bevezetésének a nettó fizetésekre!

Önnek nem kell elolvasnia a nehezen értelmezhető törvénytervezetet, összegyűjtöttük 12+1 érthető pontban a legfontosabb tudnivalókat.

1.  A személyi jövedelemadó alapra vonatkozó kedvezmény mértéke megegyezik a tavalyival: eltartottanként egy és két eltartott esetén 62 500 Ft, míg 3 és minden további eltartott után 206 250 Ft. Ez az adóban 10 ezer, illetve 33 ezer forint kedvezményt jelent gyermekenként.

2. A személyi jövedelemadó vonatkozásában lehetőség lesz az adóalap kedvezmény megosztására akkor is, ha a válásról született jogerős döntés, egyezség alapján a szülők a gyermekeket egyenlő időszakokban, felváltva gondozzák, és a családi pótlékra mindkét szülő 50 – 50 százalékban jogosult.

3. A személyi jövedelemadónál fel nem használt rész esetén a járulékoknál az adókedvezmény összege (10 illetve 33 ezer forint) érvényesíthető a járulékokkal szemben!

4. A családi járulékkedvezményre ugyanazok lesznek jogosultak, mint akik a családi adóalap kedvezményre!

5. A személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény összege elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékkal szemben lesz igénybe vehető.

6. A személyi jövedelemadónál és egyéni egészségbiztosítási járuléknál fel nem használt kedvezmény összegét az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékkal szemben lehet érvényesíteni.

7. A családi járulékkedvezmény nem lesz érvényesíthető a bruttó fizetésből levonandó egyéni munkaerő-piaci járulékból.

8. Az igénybevett családi járulékkedvezmény összege nem érinti az illető társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát (táppénz, nyugdíj, GYED stb.), illetve azok összegét.

9. Lehetőség lesz a járulékkedvezmény megosztására is a házastársak, élettársak között.

10. Amennyiben egy magánszemély járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor mind ő, mind házastársa igénybe vehet egyéb adókedvezményt, illetve rendelkezhet a személyi jövedelemadójáról (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, NYESZ javára továbbá 1 százalék felajánlása).

11. A foglalkoztató köteles lesz a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására,amennyiben a személyi jövedelem adótörvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.

12. A személyi jövedelemadó törvény szerinti adóelőleget megállapító munkáltató a 08-as bevallásában vallja be a magánszemély által évközben érvényesíteni kívánt járulékkedvezményt.

+1. Ha a magánszemély az év során több családi kedvezményt vett igénybe, mint az általa a bevallásban igénybe vehető családi járulékkedvezmény, akkor a befizetési különbség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, amennyiben a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja.

Végeztünk pár számítást, hogy mit jelent a változás a gyakorlatban:

98.000 Ft-os minimálbérből 1 gyermek esetén +        0 Ft.
98.000 Ft-os minimálbérből 2 gyermek esetén +  4320 Ft.
98.000 Ft-os minimálbérből 3 gyermek esetén +16660 Ft.

227.900Ft-os KSH általi átlagbér 1 gyermek esetén +        0 Ft.
227.900Ft-os KSH általi átlagbér 2 gyermek esetén +        0 Ft.
227.900Ft-os KSH általi átlagbér 3 gyermek esetén +38743 Ft.

Elvégeztük a számításokat országgyűlési képviselők és miniszterek fizetésével, az ő fizetési szintjükön 1.2M-1.8M/hó a kedvezmény nem érvényesül, ezért 2014- ben nem fognak több pénzt hazavinni.
Esetleg majd másból.:-)

Az adókedvezmény az egészségügyi hozzájárulásból származó költségvetési bevételeket csökkenti, azaz kevesebb jut majd kórházra, az egészségügyben dolgozók béremelésére,…stb.
Figyelembe véve a családok megemelkedett bankköltségeit ( bankadó átterhelés) a folyamatosan növekvő élelmiszer árakat (e-útdíj át terhelés), a megemelkedett telefon költségeket (telekom adó át terhelése) stb. nem biztos, hogy őszinte lelkesedéssel tud majd örülni a változásnak.
Mert az sem biztos hogy jövőre többet visz majd haza fizetésként.
Csak az a biztos, hogy hónap végén kevesebb marad majd belőle! A többi az csak ámítás.