Az új adócsomag mindenkit érint, vállalkozót, alkalmazottat, nyugdíjast, még az árvákat is.

10 dolog amit tudni kell a kamatadót növelő 6 százalékos EHO-ról.

Az új adótörvény minden magyar országon bankszámlával rendelkező embert érint. Így Önt is. Az elmúlt napokban többféle találgatás is szárnyra kapott, ma már tudjuk a tényeket.

Ez az új adó, – hivatalosan az egészségügyi hozzájárulás nevet kapta – tehát hivatalosan nem is adó, hanem hozzájárulás, méghozzá egészségügyi. Vitathatatlan, hogy sok ember egészségügyi helyzetét fogja jelentősen rontani az új sarc által keltett bosszúság. Van abban valami álszent, hogy nem az adó 16 százalékos kulcsát emelték, hanem inkább járuléknak nevezik. Ha már járulék és ráadásul egészségügyi, akkor bízzunk benn, hogy az így befolyó plusz pénzt az egészségügy fejlesztésére költik.
– Vagy ez egy naiv gondolat?
– Esetleg provokatív?
Ez ízlés dolga, mindenki maga döntse el.
A jövedelemadóról szóló törvény 65. §-a által kamatjövedelemként meghatározott összeg után kell 6 százalékos EHO-t megfizetni. Ilyennek minősül többek között:
1. A hitelintézet által betét vagy fizetési számla követelés-egyenlege után jóváírt kamat összegéből a szokásos piaci árat meg nem haladó rész.
2. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például kötvény) kamata, hozama.
3. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapír (például befektetési jegy) kamata, hozama.
4. A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, átruházásakor elért jövedelem (kivéve kollektív befektetési értékpapírnak meghatározott tőzsdéken történő átruházása).
5. A biztosítói teljesítésből (kifizetéséből) a befizetett díjat meghaladó összeg, kivéve az adómentes és más címen adóköteles jövedelmeket.
Nem lesz EHO köteles a valamely EGT-tagállam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (államkötvény) után fizetett kamat, valamint a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházásakor megállapított kamatjövedelem. Rossz hír azonban, hogy az eddig az osztalék kivételével adómentes hozamot biztosító nyugdíj-előtakarékossági számlán elért fenti jövedelmeket is sújtja az új teher.
Eddig csak arról volt szó, hogy hol jelenik meg az új teher. Talán sokkal érdekesebb, hogy milyen megtakarítási formával lehet élni, ha valaki nem kívánja a tervezett 6 százalékos EHO-t megfizetni? Ezek közül sorolok fel párat:
1. Az úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek (ide tartoznak legfőképpen a tőzsdei értékpapír ügyletek, például a részvények vétele és eladása során realizált jövedelem).
2. A korábban már kivételként említett – egyébként ellenőrzött tőkepiaci ügyletként adózó – kollektív befektetési értékpapír meghatározott tőzsdei átruházásából származó jövedelem.
3. A tartós befektetési számlán (TBSZ) elért, egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek minősülő bevétel.
4. A tagi kölcsönhöz kapcsolódó kamatfizetés (ez egyébként az összevont adóalap részét képező jövedelem).
5. Az értékpapír-kölcsönzéséből származó jövedelem.

Már csak egy fontos információ van hátra: A kamatjövedelemből levont ehót a kifizetőnek a havi adó- és járulékbevallásban kell bevallania bruttó módon. Legalább ennyi, hogy nem nekünk kell az év végi SZJA bevallásban feltüntetni és bevallani, hanem megteszi ezt helyettünk a pénzintézet.

Mivel a törvényhozás nyári szünetét lerövidítették ezért félek a jövő héten is lesz miről írnom.