Ezzel bukhatnak meg a kereskedők, és a vendéglátó helyek!

A NAV revizorai nem csak kötelességből, hanem kifejezett előszeretettel ellenőrzik a kiskereskedőket és a vendéglátósokat, akiknek ezért nem árt tudni, min bukhatnak meg. Kis odafigyeléssel elkerülhető, hogy a haszon ne az államnál landoljon büntetések formájában.

A kiskereskedelmi- és vendéglátó-ipari üzletekben a NAV, illetve más  ellenőrzésre jogosult hatóságok (pl. az önkormányzat vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) rendszeresen tartanak lecsapó ellenőrzéseket. Mire is figyelnek ilyenkor kiemelten:

  • a jövedéki szabályok,
  • a számla- és nyugtaadásra ill. a pénztárgépekre vonatkozó szabályok,

betartásának vizsgálatára, valamint

  • az áruk eredetének igazolása és
  • a foglalkoztatott személyek bejelentése kérdésére.

Az ellenőrök a legtöbb esetben beérik egy próbavásárlással, de jó ha tudjuk, hogy akár leltározhatnak is. Arra is kíváncsiak lehetnek, hogy a termékeken az előírásoknak megfelelően feltüntették-e a fogyasztói árakat.

Azok a kereskedők, vendéglősök is ráfázhatnak akik „elfelejtenek” nyugtát adni, vagy az Áfa-törvény. által előírt számlaadási kötelezettséget üknek nem tesznek eleget.
Nem tanácsos „játszani a számokkal” sem, azaz a nyugtát, mulasztják el.

A számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség alól még a fesztiválokon szabadtéri rendezvényeken  dolgozó, alkalmi elárusító helyekre kitelepülő vállalkozók sem mentesülhetnek. Annyi számukra a könnyítés, hogy nem muszáj pénztárgépet használniuk akkor sem, ha egyébként az üzleteikben arra kötelezettek.

Aki úgymond bukik az akár 1 millió forint mulasztási bírsággal is gazdagíthatja Magyarország költségvetését. Mellék büntetésként, jó eséllyel bukóban lesz az egész kitelepüléssel is.
Jó tudni, hogy az hatóság nem csak a vállalkozást, hanem annak alkalmazottját, is megbüntetheti (ez ebben az esetben 10 ezer és 50 ezer forint közötti összeget jelenthet).

Célszerű a felhasznált anyagok, áruk eredetét igazoló számlákat, egyéb dokumentumok eredeti vagy másolati példányát a helyszínen tartani, ezeket a revizorok kérésére be kell mutatni. Így többek között, kérhetik

  • a számlát,
  • a szállítólevelet, borok esetén a borkísérő lapot,
  • az importbeszerzési számlát,
  • a vámokmányokat,
  • a bizományosi szerződéseket.

A szállítólevelek kapcsán jó tudni: a hatóság csak akkor fogadja el hitelt érdemlő bizonyítékként az áru eredetének, igazolására, ha azokat a kibocsátó a szigorú számadású bizonylatai közé bevonta, erről érdemes nyilatkoztatni a szállítót. Különben honnan is tudnánk ezt magunktól. Szükségünk van továbbá egy olyan szerződésre amely igazolja, hogy az árú szigorúszámadás alá vont szállító levéllel érkezik a számlázása pedig utólag x időközönként érkezik. Aki már halott erről az „okos” megoldásról, az tudja milyen kiskapu zárult be ezzel.
Az ellenőrzések visszatérő témája a munkaerővel kapcsolatos. Ennek kapcsán az ellenőrök nem csak a bejelentés meglétét vizsgálják, hanem a Munkatörvénykönyve szabályainak megfelelő munkaszerződés meglétét is. Fontos információ ezzel kapcsolatban, hogy a Munkatörvénykönyve tavaly jelentősen megváltozott, azóta is több ízben barkácsoltak rajta. Ezért nem árt a régieket átnézni, sőt a legjobb gyakorló munkajogásszal átnézetni. Pénzbe kerül, de nagyságrendekkel kevesebbe, mint emennyibe a büntetés kerülhet. Szerződésre minden esetben szükség van, mivel a szóbeli megállapodás ebben az esetben nem engedélyezett!