Ennek a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módja a fizetési felszólítás. Egyszerű módszer, de bizonyos követelményekre azért oda kell figyelni.
A munkáltató munkavállalóval szembeni igényét a legtöbb esetben munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Ez hosszadalmas és költséges megoldás. A fizetési felszólítás esetében a pert el lehet kerülni, tehát gyorsabban és költséghatékonyabban juthatunk a pénzünkhöz, amennyiben a felszólítást a munkavállaló 30 napon belül nem támadja meg.
Milyen esetekben lehet ezt a megoldást használni?
· tanulmányi szerződés megszegéséből eredő visszafizetési igény
· vagy jogalap nélkül felvett munkabér esetén
Jó tudni, hogy fizetési felszólítással csak a kötelező minimálbér háromszorosát meg nem haladó követelés érvényesíthető. Tehát az idei évben a 304.500 Ft.-t meg nem haladó követeléseket. Az ennél nagyobb összeg esetén minden esetben a bírósághoz kell fordulni.
Hogyan kell megtenni a felszólítást?
Minden esetben írásban kell megtenni, és bizonyítható módon kell átadni a dolgozónak.
Mit kell tartalmaznia a felszólításnak?
Ezt a törvény nem szabályozza, de értelemszerűen:
· meg kell határozni a követelés összegét
· a jogcímét
· annak indoklását
· a teljesítés határidejét
Mivel a munkavállalónak 30 napja van a kereset bíróság előtti megtámadására, ezért célszerű ezt megadni határidőként. A határidő a felszólítás közlését követő napon kezdődik.
A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a jogorvoslati kioktatást is. Azaz a nyilatkozatban tájékoztatni kell a dolgozót a megtámadhatóság lehetőségéről és határidejéről. Amennyiben ez nincs benne a dokumentumban, úgy a határidő automatikusan kitolódik hat hónapra. Továbbá érdemes a dokumentumban felhívni a munkavállaló figyelmét, az együttműködési kötelezettségre. Ha nem ért egyet a fizetési felszólításban foglaltakkal, akkor azt haladéktalanul jelentse be a munkáltatónak.
Milyen problémák adódhatnak?
A dolgozó általi bírósági kereset benyújtásának a fizetési felszólítás végrehajtására vonatkozóan halasztó hatálya van. Ha bírósághoz fordul a munkavállaló, akkor az eljárás jogerős befejezéséig nem végrehajtható a levonás. Ha azonban a munkavállaló nem vitatja a fizetési felszólítást, azt a munkáltató kérésére a bíróság végrehajtási záradékkal látja el.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (pl. ahhoz a munkavállaló nem járult hozzá), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást, ha e feltételeket a munkáltató igazolta.
Azt azonban nem vizsgálja a bíróság, hogy maga a követelés egyébként jogos-e. A végrehajtási záradék alapján a munkáltató követelését a munkabérből való levonás útján – a munkavállaló hozzájárulása nélkül – érvényesítheti.
Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy a levonás nem érintheti a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt. Például, ha az adott követelés a munkabér 33%-a erejéig vonható le, ezt a korlátot a fizetési felszólítás végrehajtása esetén is tiszteletben kell tartani.
A bogbejegyzéshez felhasználtuk Dr. Kártyás Gábor szakmai cikkét.
