Hurrá itt a VAKÁCIÓ! 9 dolog, amit tudni kell a diákok nyári foglalkoztatásáról.

Évről évre egyre több diák szeretné a szünidő egy részét munkával tölteni. A vállalkozók is nyitottak erre az ötletre. Úgy gondolom, mindkét fél számára hasznos, ha minél több információ ismeretében vágnak neki az idei nyári szezonnak. Sok fiatal a folyamatosan javuló gazdasági környezet ( híradóban mondták, nem a nap ártott meg ) ellenére  a nyári időszakon túl is rendszeresen végez munkát. Rájuk is gondolva bocsájtotta ki a NAV azt a közleményt ami ismerteti a diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat.

1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?
A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.
2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?
A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 13T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.
3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?
A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható: munkaviszonyban; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).
A fentieken túl van pár speciálisan a diákok munkavállalására jellemző foglalkoztatási forma is. Ilyen pl. az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés. ( ezekkel a múltheti blog bejegyzésem foglalkozik.
4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?
a.) A leggyakoribb eset, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tesz különbséget diák és felnőtt korú munkavállaló között, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért vele szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16%.
b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj.3 16. § (1) bekezdés i) pontja].
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre, nyugdíjra – is jogosultságot szerez.
A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).
5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?
A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.
a.) A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.
Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.
Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adó alapját – a munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan – a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 százalék.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 98 000 forint, melynek 30 százaléka 29 400 forint.
Egyszerűbben megfogalmazva: havi bruttó 29 400 Ft-os bér alatt nem kell járulékot fizetni fölötte igen.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik  annak az adóhatóság felé történő bevallásról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.
Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.
6.) A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető, de a tanulókat érintően az erről szóló törvény nem tartalmaz különleges előírásokat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
• – mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
• – alkalmi munkára.
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
• a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
• b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
• c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített,  határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja tv. rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként (napibér: 4510 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni.
A filmipari statisztaként végzett – Efo. tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.
7.) Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelem. Az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos tudnivalók a 4. pontban olvashatók.
8.) A kifizetések igazolása
A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adniuk a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.
9.) Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)
Háztartási munkának minősül: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként ilyen munkát végez, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazott kéri, a munkáltató köteles a kifizetett munkabérről igazolást adni.