Ilyen tájt indul be a lakáskiadási szezon, melynek szabályait kevesen ismerik. Ráadásul ez egy olyan, legális, csökkentett járulékfizetéssel járó „bevételi forrás” amit a legtöbb vállalkozó figyelmen kívül hagy. De haladjunk csak szépen sorban.
Minden gazdasági eseményt pontosan le kell adminisztrálni, ahhoz, hogy ne a NAV, hanem a saját bevételeinket gyarapítsuk.
• Fontos, hogy a bérlőnek és a bérbeadónak a bérelt lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződése.
• A havi lakbér kifizetéséről kapjanak átvételi elismervényt. Az egyik megoldás, ha minden hónapban átutalják a bérleti díjat és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést. A másik, ha pénztár bevételi ill. pénztárkiadási bizonylattal igazolják a készpénz mozgását.
• A bérbeadásáról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást, vagy bevételi- és költség-nyilvántartást.
• A nem turisztikai céllal kiadott ház vagy a lakás kiadásához nem szükséges adószámot kiváltani. Az ilyen jellegű bérbeadás – ha csak a bérbeadó nem választ más formát – mentes az áfa alól, így arról nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelező.
A bérbeadásából származó jövedelmet a bevételből két módon lehet kiszámolni:
1. Tételes költségelszámolás: amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek – közüzemi számlák, felújítási költségek – és az értékcsökkenés.
2. Fix költséghányad: a bevétel csökkentése a 10 százalékos fix költséghányaddal.( ezt javasoljuk).
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni.
Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.
Amennyiben a bérlő „kifizetőhelynek számító gazdálkodó” ? egyszerübben vállalkozás, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelőleget ő állapítja meg és vonja le a bérleti díjból. A számlára illetve a pénztár kiadási bizonylatra a teljes bérleti díjat kell ráírni azzal a megjegyzéssel: „mínusz bérleti díj szja” és ki kell írni a levonandó összeget.
Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az évi 1 millió forintot, akkor a jövedelem egészére a 16 százalékos adón felül, további 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély el nem éri a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt.
Végül miért érdekes ez a vállalkozások számára?
A vállalkozás tulajdonosa is, magánszemélyként bérbe adhatja a saját ingatlanát, a vállalkozásának. A vállalkozás számára ez elszámolható költség, a tulajdonosnak viszont legális bevétel, melyet évi egy millió forintig csak 16% költség terhel.
