Olcsó szakképzett munkaerő! Ez minden vállalkozó álma.

Vajon létezik-e ilyen, vagy ez is csak egy a sok legenda közül? Elöljáróban csak annyit a helyzet nem teljesen reménytelen.

Itt a nyár lassan, ezzel ismét elérkezik az egyetemi, illetve főiskolai hallgatók nyári szakmai gyakorlata. Mit is jelent ez a gyakorlatban? A vállalkozók egy része a szünet alatt megpróbálja a hallgatói státuszban lévő gyermekét bevonni a cége tevékenységébe. Mondván had tanuljon az a gyerek, tapasztalja milyen az élet. Lássa milyen nehéz a szülőknek előteremteni a tandíjra valót. ( Ami állítólag nincs is, más szót találtak ki rá, de attól még fizetni kell.) De nem csak családi alapon foglalkoztatnak a kkv szektorban felsőoktatásban tanuló diákokat. Sokan a rutintalan, de legalább képzett és lelkes munkaerőt látják bennük. Tudom, most sokan elhúzzák a szájukat a képzettre, hisz még csak most tanulják a szakmát, de tegyük félre egy kicsit az előítéleteket és nézzük tényszerűen a dolgokat.

A mai huszonévesek bizonyos dolgokat készségszinten tudnak, ráadásul pont azt, amit a 40+ os korosztály nem feltétlenül. Mire gondolok? Ez az informatika, és azon belül is a felhő alapú szolgáltatások ill. a közösségi média.  Egy műszaki vagy pénzügyi tanulmányokat folytató hallgató szinte biztosan jobban kezeli nálunk az excelt. Ezt a tudást kihasználva akár egy-két hét alatt minőségi változást érhetünk el a cégünk teljes adminisztrációjában. Az újfajta, általuk jól ismert és használt programoknak és az internetes megoldásoknak köszönhetően.
Olyan fejlesztéseket tudnak megvalósítani fillérekből, amik aktuálisak lennének, de a legtöbb vállalkozó megfelelő ismeretek és pénz hiányában elhalasztja őket. Marketing és értékesítési területen is ki lehet használni a fiatalok tudását, pl. céges Facebook oldalak, landing page-ek létrehozásával, vagy LinkedIn kommunikáció bevezetésével. A többi közösségi portálról nem is beszélve. Remélem ezzel adtam pár ötletet mindenkinek. Hallgatókat nem csak nyáron, hanem egész évben lehet alkalmazni!
Nagyon fontos, hogy minden vállalkozó tudja milyen jogi és pénzügyi feltételek mellett foglalkoztathat gyakornok hallgatót.

Az idei évtől már alkalmazni kell a nemzeti felsőoktatásról szóló:
2011. évi CCIV. törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályos 44. §-át.
Az említett jogszabályi hely igyekszik pontosan meghatározni a hallgató szakmai gyakorlaton történő foglalkoztatásának a feltételeit, illetve az őt megillető díjazást. De egyszerűbb, ha én leírom pár érthető mondatban azt, amit a törvényalkotó „jogászul” megfogalmazott. Részben ez is egy könyvelő dolga, hogy „jogászról” fordítson „vállalkozóra”.
Eszerint a hallgató, hallgatói munkaszerződés ( minta szerződést a hasznos linkek oldalon tud letölteni) alapján végezhet munkát:

1.) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,

Ennek feltétele, hogy a felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást kössön a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlat biztosítására.
Az együttműködési megállapodást  meg kell kötni, ha  a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hathét, vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka törvénykönyvének rendelkezései vonatkoznak. Tehát ugyan azok a jogok és kötelességek illetik meg mint más munka vállalókat. A felhatalmazás alapján született a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet, amely többek között meghatározza a hallgatói munkaszerződés tartalmát, illetve a munkavégzés szabályait. ( a kormányrendeletet tartalmazó közlönyt,szintén a hasznos linkek oldalon tudja letölteni )

Ami a hallgató díjazását illeti:
Az 1.) pont esetében díjazásban részesülhet, illetve a hathetes időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás jár neki, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 százaléka. Azaz legalább heti 3675 Ft.

Valljuk be ez nem egy nagy összeg.
De ami a lényeg: amennyiben a hallgató díjazásban részesül, akkor arra csak hallgatói munkaszerződés alapján kerülhet sor, amely alapján munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, és ennek megfelelően biztosítottként be kell őt jelenteni, illetve szociális hozzájárulási adót és járulékot kell utána fizetni.
Díjazása viszont az Szja. tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontjának b) alpontja értelmében havonta a minimálbér erejéig adómentes. Ebből következően a szociális hozzájárulási adó, illetve a járulékalap meghatározásánál a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 155. § (1) e) pontjában, illetve az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)  4. § k) pontjának 2. alpontjában foglaltaknak megfelelően a hallgatói munkaszerződésben rögzített munkabért kell alapul venni. Tehát, a 16%-os szja-t nem kell levonni a hallgató béréből.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a könyvelőjét értesítenie kell, hogy időben bejelenthesse a hallgatót.

Hathétnél rövidebb idejű szakmai gyakorlat esetén is szükséges a hallgatói munkaszerződés, de nem muszáj díjazásban részesíteni a hallgatót. Ebben az esetben a hallgatókat bejelenteni nem kell, utánuk semmilyen fizetési kötelezettség sem keletkezik.

Amennyiben mégis díjazást kapnának, akkor annak kifizetésére hallgatói munkaszerződés alapján kerülhet sor, ami azt jelenti, hogy a diákokra, mint munkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed a biztosítás és ennek megfelelően kell a velük kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tenni.

Mi van abban az esetben ha hallgatói munkaszerződés nélkül akarja alkalmazni a hallgatót?

Akkor ugyanúgy kell eljárnia, mint más munkavállalóval.