Tagikölcsön-szerződés a jól működő Joly-Jóker!?

Van mikor igen, van mikor nem. Ebből az összefoglalóból mindent megtudhat ahhoz, hogy a tagi kölcsön a vállalkozása érdekeit szolgálja és nem veszélyforrás.

Az első és legfontosabb, hogy a tagi kölcsönünk az adórevizor által jogilag támadhatatlan legyen. A társaság és annak tagja, köthet egymással köthet pénz adására vonatkozó szerződést köthet egymással ( amennyiben az érthetetlen verziót szeretné olvasni akkor  Ptk. 523.§. (1) bek.). Amennyiben a társaság tagja a cég részére kölcsönt nyújt, melyet a cég (kamatokkal vagy anélkül) fog visszafizetni, akkor tagi kölcsön nyújtásáról beszélünk. A kölcsön nyújtás részleteit taglalja  a tagi kölcsön szerződés.


A szerződést mindig írásban kell foglalni, a szóbeli megállapodás nem elfogadott a NAV által. Pontokba szedtem azokat a kérdéseket, amelyekre a szerződő feleknek mindenképpen ki kell térniük a tagikölcsön- szerződésben (részben azért, hogy a hatóság ne mondhassa azt, hogy a szerződés célja fedezetelvonás vagy adóelkerülés volt)!
A hitelt nyújtó tag és az azt fogadó vállalkozás pontos és részletes adatai mellett a szerződésben szerepeljen
●      a kölcsönt nyújtó tag részesedésének aránya a kölcsönt felvevő társaságban,
●      a kölcsön összege, pénzneme (számokkal és szövegesen is megjelölve),
●      a kölcsön futamideje – a lejárat napja, azaz meddig kell (elvileg) visszafizetnie a társaságnak a kölcsönt,
●      a kölcsön kamata, (akár változó is lehet, hisz ez a kockázat átterhelés nem csak a bankok kiváltsága )
●      abban az esetben, ha a társaság egy konkrét cél megvalósításához (például tárgyi eszköz beszerzése) kapja a kölcsönt, azt célszerű rögzíteni a szerződésben (ez bizonyítja az ellenőrzés során is azt, hogy a szerződés nem fiktív, valós gazdasági okok indokolták a kölcsön felvételét),
●      későbbi viták, késedelem esetére célszerű rendelkezni arról is, hogy a felek mely bíróságot ismernek el illetékesként az ügyben, illetve a késedelmi kamat vagy késedelmi kötbér tárgyában is indokolt megállapodniuk.

Nyilvánvaló, hogy a feleknek a szerződést alá kell írniuk. Az, hogy kik is írhatnak alá na az már okozhat némi problémát.

Ha a tagi kölcsönt a vállalkozás személyesen közreműködő tagja adja, akkor az aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek a másik tagot kell felhatalmaznia. Ugyanis az olyan tagikölcsön-szerződés, amit egyik oldalról kölcsönadóként a tulajdonos, mint magánszemély ír alá, míg másik oldalról pedig szintén ő mint a vállalkozás ügyvezetője, jogilag ÉRVÉNYTELEN.
Csupa nagybetűvel, mert a legtöbben ezt szokták elvéteni.

De mit tegyenek az egyszemélyes kft-k, az egyéni cég esetében nem a taggyűlés dönt a kölcsön felvételéről –  e formációknál taggyűlés nincs –, hanem a vállalkozó saját döntését foglalja jegyzőkönyvbe a kölcsön felvételéről: azaz nem  köthető kölcsönszerződés sem (jogviszony hiányában). A jegyzőkönyvnek a szerződéssel megegyező adattartalommal kell rendelkeznie.

Ha a cég üzleti tervéből vagy adataiból már előre látható, hogy az adott évben több, de pontosan még nem tervezhető időpontban is szükség lesz tagi kölcsön felvételére, akkor  keretszerződés is köthető.

Fontos tudni, hogy a tagi kölcsön felvétele a vállalkozás részére olyan számviteli és egyben pénzügyi kötelezettség (vissza kell fizetni), melynek felvételéről taggyűlési határozatot kell hozni. Ebben ki kell térni a kölcsön felvételének indokaira, a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról.
A tag kamatmentesen is adhat  kölcsön a cégének. Az idei évtől amennyiben a tagi kölcsönt az év végéig a vállalkozás nem tudja visszafizetni, akkor a fennálló tartozás  50%-a növeli a társsági adóalapot. Azaz a fennálló kölcsön után 10% adót kell fizetni. Durva? Az!
Ezek után miért vesznek fel a vállalkozások tagi kölcsönt? Mert a kedvezményes hitelek ellenére a saját vagyonukból finanszírozzák a beruházásaikat. Vagy mert a pénztáruk mínuszba került és valahogy fel kell tölteni ( a mínusz oka a pletykák szerint a kp-s áfás számlákkal való máguskodás, vagy a dolgozóknak adott zsebibaba).  Veszélyek? Vannak bőven, mint írtam az idei évtől van egy 10%-os adóveszély, nagyobb több milliós összeg esetén a magán személyt érheti egy vagyonosodási vizsgálat. Amennyiben ez nem gond, akkor viszont nincs mitől félnünk.
Ha nincs, vagy minimális a nyereség akkor hogyan fizethető vissza a tagi kölcsön? Át lehet minősíteni jegyzett tőkévé, azaz a tagi kölcsön összegével megemelkedik a jegyzett tőke.
Vélhetően sokan fogják ezt a megoldást választani még az év vége előtt. Ezzel tisztul a pénztáruk és a jövő évtől a Kft.-k számára kötelezővé váló három-milliós törzstőke szintet is nagyobb fájdalom nélkül letudják.
Javaslom, hogy ilyen szituációban a döntés meghozatala és kivitelezése előtt forduljanak szakemberhez. Konzultáljanak a könyvelőjükkel. Amennyiben kitér a segítség nyújtás elől mondván, hogy ez már adótanácsadás vagy a könyvvizsgálat része és ő csak a hozott számlák lekönyvelést ill. a bevallások elkészítését vállalta, akkor ki-ki vérmérséklete szerint intsen neki búcsút. De nem csak könyvelőre, ügyvédre is szükségünk lesz, ne feledkezzünk meg a szerződésről, a taggyűlési jegyzőkönyvről és határozatról sem.  Tudom ez már be nem tervezett plusz kiadást jelent. ÉS HA JÖVŐRE BETERVEZNÉ? Mert minden évben van valami kavarás az általunk megválasztott és fizetett törvényalkotóknak köszönhetően. De sebaj, ez még mindig kevesebb költség, mint amit a revizor ránk kimérhet.