„Trükköznék a járulékkal, de hogyan tegyem? Persze úgy, hogy ne bukjak.”

Ha nem is bővelkedünk a megoldásokban, de azért van pár trükk! Megismertetem a „leszarási pénz „ egy kevésbé ismert változatával is. „

Újabb részletet olvashat a június elején megjelenő könyvemből. A jobb oldalon található regisztrációs űrlapon feliratkozhat az ingyenes e-bookra. A megjelenés hónapjában regisztrálók ajándékba kapnak egy online kurzust és 2 online tesztet is.
A könyv segít megérteni a vállalkozások pénzügyi alapjait. A kurzus garancia lesz arra, hogy önnek soha többet ne legyen gondja a könyvelőjével. Mindent tudni fog erről a szakmáról, a benne dolgozókról,a veszélyekről. Milliókat takaríthat majd meg a két tesztnek köszönhetően, amit most ráadás ajándékként kap meg. Ne habozzon regisztráljon az oldalsávban lévő űrlapon!

Ok! most, hogy már regisztrált, vágjunk bele a közepébe és olvassa tovább a könyv részletet.:

„A legtöbben úgy „okoskodnak”, ha ilyen magas a 8 órás minimál bér járuléka, akkor bejelentek mindenkit 4 órára. A gond csak akkor van, mikor a munkaügyi ellenőr megkérdezi, hogy jó, de akkor ki üzemeltetette az amúgy 10 órás nyitva tartású boltot. Na, ilyenkor jön a fejvakarás. Vagy nem!
Tisztázzuk a legelején, én most szürke megoldásokról fogok beszélni. Nem javaslom őket, csak elmondom, hogy mit „halottam”.
A „vagy nemre” több megoldás is van. Nézzük a bonyolultabb, de sok tekintetben a legjobb megoldást. Tehát van egy üzletünk, kávézónk, fodrászatunk…stb. 10.00-20.00 vagyunk nyitva. Bonyolítsuk tovább ezt azzal, hogy, a hét, 7 napján is üzemelünk. Járulékot meg nem nagyon akarunk fizetni, csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges.
Nagyon fontos! kell egy terv, fel kell készülnünk minden buktatóra. És nem csak Önnek, hanem a dolgozóinak is.
Az első és legfontosabb, hogy a dolgozóknak tartsunk egy alapos és átfogó tovább képzést. Mindegyiknek tudnia kell, hogy hány órára van bejelentve és mennyire. A mennyire azt jelenti, hogy a nettót és a bruttót is tudniuk kell. Ha megkérdezik az ellenőrzés során, hogy mennyit keres akkor a bejelentett nettót kell bemondani, hogy annyit visz haza. Csak hivatalos jelenléti ívet vezetünk, (és vezetjük!) amit leadunk a könyvelés felé. Más jelenléti ívnek tűnő táblázatot, füzetet, még véletlenül sem tartunk jól látható helyen.

Most azt gondolja:

– Jaj, ez alap, ezt mindenki tudja.
– Igen? Még is éves szinten több ezren dőlnek meg ilyen primitív módon.

Ami Önnek esetleg nyilvánvaló, az nem biztos, hogy a dolgozójának is az!

A megfelelően megírt munkaszerződés lehetővé teszi, hogy a dolgozó 4-6 órás bejelentés mellett akár napi 10 órát is dolgozhasson túlórapénz, műszakpótlék és egyéb plusz költségek nélkül. Persze ennek a módszernek is megvannak a maga korlátai. Azt hiszem érthető, hogy a pontos részletekről csak négyszemközt vagyok hajlandó többet elárulni.
A címben említettem az úgynevezett „leszarási pénzt„.
Az üzleti zsargonban azt a pénzt hívják így, amit az ember kimentett magának. Ez egy olyan tartalék, ha bedől a cégem „leszarom” ez akkor is megmarad nekem. Olyan tartalék, amihez senki nem férhet hozzá, sem az elválni készülő feleség, sem a svéd adórendőrség. Na, ennek van egy másik verziója, amit a cég működtetésébe szoktak beépíteni.
Elmondom egy személyes példán keresztül. Volt egy időszak az életemben mikor a munkám úgy kívánta meg, hogy rengeteget kellett vezetnem. A rengeteg az olyan évi 50-60 ezer kilométert is jelentett. Ekkora távolságnál már rengeteg időt lehetett megtakarítani gyorshajtással. ( már rég elévült ezért merem leírni). Szóval nyomtam a gázt ahol csak lehetett. Büntettek is érte rendesen. Nem is volt ezzel semmi baj. Tette mindenki a dolgát, nincs harag. – Miért is lenne? – kiszámoltam évente mennyit megyek, ezzel mennyi pénzt keresek, milyen gyakran büntetnek és ez éves szinten mennyibe kerül. Teljesen elfogadható átlag jött ki, a cégem akkori éves banköltsége több volt mint amit büntetésre költöttem. Tehát „ leszartam ezt a pénzt „. Érti mire gondolok, igen van olyan, hogy kockáztat az ember és rajta veszt,megbüntetik. ÉS? Ha előre be volt kalkulálva, akkor nincs gond. Ne legyünk álszentek, én legalább is biztos nem leszek az. A vállalkozásban ez is benne van, különböző módszerekkel próbálunk előnyre szert tenni és ennek, ha kell vállaljuk a következményeit is.

A lényeg a tervszerűségben van. 

Ha begyűjtöttem minden információt, erről az előző fejezetben beszéltünk, akkor ki tudom számolni és el tudom dönteni mit vállalok be, vagy mit nem. Ha bevállalom, akkor persze arra is fel kell készülnöm, hogy meglegyen a megfelelő fedezetem az esetleges felelősségre vonásra is. Úgy gondolom, kell néha ilyen rázós dolgokról is nyíltan beszélni. Egy cégvezető ilyen szempontból nagyon magányos, nincs kivel megosztania az ilyen jellegű kérdéseit, ötleteit.
A következő témakör legalább ennyire izgalmas lesz, ez az egyik nagy kedvencem a nagy Mumus az ÁFA!”

A következő fejezet elolvasásához nincs más dolga csak regisztrálni az oldalsávon lévő űrlap segítségével. És figyelni az email fiókját ahova hamarosan megérkezik a link ahonnan letöltheti az e-bookot.